Hat órakor csörgött ma reggel az ébresztőm, ami mostanában nemigen történt meg, tíz hónapos Aliz lányom ugyanis rendszerint fél 5 és fél 6 között érzi úgy, hogy kezdődik a nap. Ma azonban biztosra akartam menni, mert Budapestre készültem, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék szervezte…

Tegnap egy autóban utaztam egy nővel, akit korábban nem ismertem. Nem beszélgettünk, a sofőrrel beszéltem, de a lány meghallotta, hogy építész vagyok. Kiderült, hogy van egy közös ismerősünk, akinek (mint amúgy nekem is) egyik kedvenc témája az építész tervezők és laikusok…

- Egy építészhallgatónak két regényt kell feltétlenül elolvasnia. Az egyik A katedrális, a másik Az ősforrás – jelentette ki évekkel ezelőtt egy frissen szerzett ismerősöm. Másodéves voltam akkor, és nagyon örültem, hogy A katedrálist már olvastam: a teljesítendő adag fele…

A koptatott farmer átverés. Réginek akar tűnni, de senki sem hiszi el, hogy tényleg az. Kőmosott volt, amikor általános iskolába mentem, de a felső tagozatosoknál a gyári szakadt térd sem volt ritka. Érettségi körül a gyűrődések mentén koptatott ("terhességi csíkos") volt a…

(Egyetemi esszének készült 2008-ban, de még mindig nagyobbrészt egyetértek az írottakkal.) -Egyenesen fel a dombon ott, a házak mellett, aztán egy kicsit lefelé. Jó kis séta lesz! –szól az eligazítás a buszmegállóval szemközti presszóban ücsörgő helyiektől. Háromórás…

  Tegnapelőtt jelent meg az építészfórumon egy fotókkal illusztrált ismertető a 4-es metró tétényi úti megállójáról, és hamarosan megjelent az első hozzászólás is, amely meglehetősen epés megjegyzést tett arra vonatkozólag, hogy ez itt most Kis Péter badacsonyi…

Annyira régóta és olyan nagyon érdekel az építészek és laikusok közötti feszültség, értékítéletük feloldhatatlannak tűnő különbözősége, vagyis az a tény, hogy ha egy épület egy építésznek tetszik, akkor a nem-építésznek szinte biztos, hogy nem, hogy szinte már unom.…

A Monumentalitás című építészeti antológiával a táskámban indultam az augusztus huszadikai hosszú hétvégére, amely jó ideje az első rendes pihenésem volt. Győrbe utaztunk, amely sokféle építészeti témát kínál, és próbáltam is folyamatosan figyelni, nagyon tetszettek a…

Vidéki kisvárosban, egy panelház tízedik emeletén laktam életem első tíz évében, egy szinte teljes egészében a huszadik század második felében épült településen. Az emeletes házak, a szögletes formákból kirajzolódó töredezett sziluett jelentette számomra a várost.…

Az építésznyelvről szólok most, de ne érezze úgy senki, hogy a hangom támadó. Éppen csak úgy vettem észre, hogy a saját és ismerőseim szóhasználatán komoly nyomot hagytak az egyetemen eltöltött évek, és ez a jelenség megérdemel néhány mondatot, kissé görbe tükörből…

– Milyen egy átlagos napja? – tette fel a kérdést az egyik néző a január közepén megrendezésre került előadáson Julien De Smedt ifjú dán építésznek. Először kissé megütköztünk, nevetés és morgolódás enyhe zaja hullámzott végig a nézőtér sorain. Az…

Az éppen műsoron lévő programnál hangosabb és mozgalmasabb reklámblokk egy szempillantás alatt kizökkent a passzív tévénézésből. Jó kollégistaként pár év alatt teljesen leszoktam a „beszélő dobozról”, ezért amikor nyári szünetben egyszer-egyszer mégis belenézek, nekem…

Néhány tucatra tehető országunkban az elnéptelenedett falvak száma. Tudunk róluk, a környéken lakó nagymamák és nagypapák meséiben fel-felbukkannak, de a kérdésre, hogy vajon miért történt ez velük, ők sem mindig tudnak válaszolni. Mert sokféle oka lehet, régebbi korokban a…