Lebontották a budai Skála épületét.

A bontás ténye a végkiárusításokkal kezdett tudatosulni bennünk, előtte csak az újságokból tájékozódhattunk arról, hogy mi fog történni a területtel. 2007. január 31-én végleg bezárta kapuit a Skála, júliusban pedig az alsó szinten működő Kaiser’s is, és ősztől a (szerencsésebb) bercsényisek teljes panorámában élvezhették az eltűnő épület látványát. A járókelők kíváncsi tekintete elől nagy kék táblák zárják el a teljes területet, amelyen az ígéretek szerint 2009-re „a XXI. századnak megfelelő” kereskedelmi, lakó- és irodakomplexum épül fel.

 

Az újságok igyekeznek hangsúlyozni, hogy egy letűnt korból ránk maradt épület bontásáról van szó, amely annak idején előremutató, fejlődést indukáló volt, mára viszont a sok más és nagyobb bevásárlóközpont között semmi különöset nem jelent már: a kerületen belül nagyon jó elhelyezkedésű telken sokkal jobb, érdekesebb és többet nyújtó épületegyüttesre van szükség.

 

Mivel nekünk ez már „történelem”, szeretném röviden összefoglalni a Skála történetét. A korábbi BEAC-pálya területére az Ybl-díjas, és több kereskedelmi épület tervezőjeként ismert Kovách István tervei alapján épült a hatalmas fehér doboz, amely a szakmán belül többek nemtetszését váltotta ki. A vásárlók viszont örömmel fogadták: az 1976. április másodikán megnyílt Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház mintegy kétszázezer négyzetméterével a kor legnagyobb alapterületű és forgalmú áruháza lett, letaszítva a trónról az addigi legnagyobbat, a Blaha Lujza téri Corvin Áruházat. Sikerét a szocialista keretek közé kényszerített új fogyasztói szemléletnek és a korszerű épületgépészetnek köszönhette: ez volt az ország első olyan áruháza, amely szakított az addig általánosan elfogadott pultos kiszolgálással, és a szabadpolcos elrendezéssel teljes önkiszolgálást biztosított. Emellett mozgólépcsőkkel, mozgójárdákkal, légkondicionálással tették kényelmesebbé a vásárlást, amelyet a futószalagos pénztárak, a korábbiaknál jóval nagyobb, 400 férőhelyes parkoló, és a ma már teljesen elterjedt (gyakran túlzásba is vitt) állandó zenei aláfestés csak tovább fokozott. A népszerűsítéshez nagyban hozzájárult Komjáthy Ági, az áruház arca, valamint a Skála Kópé, a fülbemászó dallamú tévéreklámmal együtt. Demján Sándor, a Skála megálmodója a bécsi Staffa Szövetkezeti Áruház mintájára alakította ki az áruház profilját, s legfontosabb szempontnak azt tartotta, hogy minden esetben a vásárló legyen a középpontban.

 

Kovách István az 1977-ben, a Magyar Építőművészetben megjelent cikkében a parkolók magas száma és a korszerűen kialakított belső mellett kiemeli az előregyártott vasbetonvázat és az épület megjelenését döntően meghatározó fehér alumínium lemezburkolatot, amelyek együttes alkalmazása lehetővé tette a szerelt építési mód alkalmazását, viszont a könnyűszerkezetes építésnél jóval kisebb költséggel. Megjegyzi, hogy bár gazdag növényzettel tervezték a tágabb környezetet, sajnos az építtető és a beruházó ezt nem tette lehetővé. Ez azért is nagy hiány, mert a korábbi rendezési terv a teljes területet zöldterületként definiálta, így elvárható lett volna, hogy az épület parkosított környezetet kapjon.

 

Az új terv már nem fukarkodik ennyire a zölddel, s ezek a korábbi, legfeljebb kutyafuttatásra alkalmas kisebb füvesített területnél sokkal gazdagabbak, tervezettebbek, mozgalmasabbak lesznek. A beruházó ING Ingatlanfejlesztő Zrt. úgy látja, hogy ebből a városrészből teljesen hiányoznak a szórakozási és sportlehetőségek, a legközelebbi mozi például Budán a Mammutban levő Cinema City, Pesten a Corvin mozi. A 13 termes mozi ezt a hiányt fogja pótolni, emellett fitnesz, kisebb és nagyobb üzletek, valamint két nagyobb irodatömb is épül Fekete Antal és munkatársai (Finta Stúdió) tervei alapján. Két lakóépület, összesen 110 lakás is helyet kap a Bercsényi utca felőli oldalon, ezeket a Lukács és Vikár Építészstúdió, valamint a t2a Építésziroda tervezi. Haba Péter novemberi építészfórumos írásából azt is megtudhatjuk, hogy míg a Bercsényi utcában az autósforgalmat a föld alá süllyesztik, az ezzel párhuzamos Körössy József utcát sétálóutcává alakítják – erre bárok, éttermek fognak nézni.

 

Az új komplexum városépítészeti szempontból nagyon fontos helyen fog állni: a Bocskai úton épülő metrómegálló, a Fehérvári úti Vásárcsarnok és a Móricz Zsigmond körtér összekötését kell megoldania, vizuális és közlekedési szempontból egyaránt. A tervezőknek számolniuk kellett a nagy gépkocsiforgalommal és az épületegyütteshez elengedhetetlen nagyszámú parkoló igényével is. Az ezer gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs remélhetőleg a vásárolni, sportolni vágyók mellett a környékbeli lakókat is szolgálni fogja. A Bercsényi utcában lakók már így is elégedetlenkednek, mondván, a leendő lakó-és irodaházak túlzottan árnyékolni fogják otthonaikat, míg a tervtanácsi bírálat szerint a tervezettnél magasabbak is lehetnének.

A terület fejlődését jelzi a Szendrői Jenő és Lévai Andor (1952.) tervezte orvosi rendelő felújítása, a vásárcsarnok (Halmos György, 1977.) 2003-as átépítése is, amelyek egyértelművé teszik egy új kerületközpont igényét. Reméljük, hogy az új komplexum valóban korszerű és egyedi lesz, és a (már bevallottan fogyasztó) közönség úgy fogja szeretni, mint a maga idejében a Skála áruházat.